Hevesvezekény a Tisza jobb partján, a Hanyi-ér vízgyűjtő területén létesült, középkori eredetű, Heves várostól mintegy 7 km-re, az M3-as autópályától 30 km-re, a Tisza –tótól 15 km-re fekvő település. Megközelíthető a településen átvezető Heves-Tarnaszentmiklós közötti közúton, illetve az egykori Mátra-kőrösvidéki HÉV vonalaként 1887. július 31-én megnyitott 74 km hosszú Kál-Kápolna – Heves – Kisköre - Kunhegyes – Kisújszállás egyvágányú vasútvonalon.
A község területét átszeli a Hanyi – ér. Ez a kis patakocska jelentős szerepet játszik a község életében. A csordogáló kis patak óriásfolyóvá tud változni tavaszi hóolvadáskor és nagy esőzések idején. A községben történt nagy katasztrófák a patak áradásának következményei.
Hevesvezekény egy kis Heves Megyei település. Első okleveles említése 1234-ből való Wesequen névalakban.
1901- től jegyzik Hevesvezekény néven. / előtte Vezekény és Puszta –Vezekény megnevezése ismert /
A falu életében a településen élő nemesi családok meghatározó szerepet játszottak.
A település birtokosai a Szalgháryak, a Hászok, a Vrataricsok, a Szinayak, a Rottensteinek és a Csókássyak voltak.
Később megjelentek a településen a Gáspárdyak, a Makkayak, a Mlinkók és a családok leszármazottai. Ezért is nevezik Hevesvezekényt a nemesek földjén létesült településnek.
/”Szuromi Rita: Falu a nemesek földjén” című, a település történetét bemutató könyv részletesen foglalkozik a település történelmével/
A település 1871-ig jobbágy faluként, 1871-től 1951-ig kisközségként volt nyilvántartva.
Járási besorolása 1863-tól – 1883-ig tarnai járás, 1863-tól – 1983-ig hevesi járás.
Önálló község 1950-től.
A település lakosai többségében római katolikusok, lakóinak száma napjainkban 700 fő.
A templomot 1780-tól 1793-ig Szűz Mária nevének tiszteletére Szalgháry János építtette.
A Kál-Kápolna-Kisújszállás közötti vasútvonalat gróf Károlyi Gyula és gróf Szapáry Gyula kezdeményezésére 1885-ban kezdték építeni és 1887. július 31-re készült el. A település így bekapcsolódott az ország vasúti vérkeringésébe. Ez a tény azt is jelentette, hogy az eddig itt élők elsősorban mezőgazdaságban dolgoztak, ezután pedig vasúti alkalmazottként keresték kenyerüket, boldogulásukat egészen a 2000-es évek elejéig. Az itt élő vasutasok az ország egész területén tejesítettek szolgálatot, ezért a települést „vasutas falunak” nevezték.
Település történetéből adódóan a község nevezetességei a nemesi családokhoz kötődnek.
Római Katolikus Templom Szűz Mária tiszteletére nevezve, 1796. évben lett felszentelve, Szalgháry János és neje építette.
Szalgháry-kastély, barokk stílusú műemlék,
1770., építtette Szalgháry János
Kőműves mester: Quadri Kristóf
Szinay-Vratarics Kúria, klasszicista stílusú épület, 1840., műemlék
Nepumuki Szent János szobor, késői barokk stílus, 1829., műemlék
Kőkereszt, 1894., műemlék (Ragó-kereszt)
Mlinkó kastély/ nem műemlék/ épült 1929-ben
A temetőben 17., 18., 19. századból fennmarad régi sírkövek és sírfeliratok találhatók
Településen egyéb látnivaló:
Az I.-II. Világháborús Emlékmű, Szabó György szobrászművész alkotása.
Díszkút 1995-ben létesült, 2012-ben lett áthelyezve a Községháza udvarára.
Az Iskola épülete 1927-ben épült és 1948-ig községházaként is működött.
1948-től az iskola 8 osztályos iskolaként nevelte a gyermekeket 2007-ig.
2007-től a diákok a Hevesi Körzeti Általános Iskolában tanulnak.
A településen 25 gyermeket befogadó óvoda működik.
Az infrastruktúra Hevesvezekényen jól kiépített. Minden út portalanított, jól járható. Villany, ivóvíz, telefon, földgáz hálózat megépült a településen. A egyedül a szennyvízcsatorna-hálózat hiányzik.
A község életében is előfordultak nagy katasztrófák, amik árvíz formájában jelentkeztek.
1940-ben tavaszi /hóolvadásból eredő/ árvíz, és 1999-ben özönvízszerű esőzés miatti árvíz.
Az egri Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár Mozgókönyvtára látja el a községben a kulturális feladatok egy részét.
A településen kiváló kirándulási lehetőséget kínálnak a Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet látványosságai. Kiemelten védett madárfajok és azok megóvása vonzza az érdeklődőket.
Hevesvezekény egy olyan település, ahol szeretnek az emberek élni.
A lakosság összetétele lényegesen más, mint a környező falvaké, így a lakosok száma az utóbbi években emelkedő tendenciát mutat.
A környező falvakból, Heves városából egyre többen telepednek ide.
Az emberek életminőségén sokat javítana, ha a környékben több munkalehetőség lenne. *Az itt élő többsége a környező multi cégeknél keresi megélhetőségét.
A Ludas –Kisköre út felújításával lehetőség nyílik a turizmus fejlesztésére, ami a Tisza –tó közelsége miatt kihasználandó lehetőséget kínál.
A község címerének rövid leírása
Álló, csücsköstalpú tárcsapajzs, négy részre osztott.
A felső kék színű mezőben az osztó vonalon álló ezüstszínű templommotívum. A templom építését 1796-ban fejezték be. Jellege szerint középtornyos, egyszerű falusi templom, inkább kápolna. A szimbólum kifejezi a község lakosságának vallási elhivatottságát.
A pajzs alsó zöld színű mezejében ezüstszínű hullámos pólya, amely utal a terület vizeinek levezetésére szolgáló Hanyi-érre.
A pólya alatt jobb oldalt zöld színű mezőben jobb haránt irányú csúcsával felfelé mutató aranyszínű lebegő ekevas.
A baloldalon zöld színű mezőben bal haránt irányú, csúcsával felfelé mutató aranyszínű lebegő csoroszlya. Az ekevas és csoroszlya szimbolizálják az itt élő emberek őstermelői tevékenységét.
A pajzstól a pólya vonaláig felnyúló vörös színű ékben két aranyszínű, lebegő búzakalász.
A motívum utal a területen évszázadok óta elsődlegesen termesztett, kenyeret adó Kultúrnövényre.
A pajzs fölött aranyszínű, zöld szegélyű lebegő stilizált szalag, benne vörös színű évszám „1234”. Az évszám utal a település első okleveles említésére.