Hevesvezekény címere

Hevesvezekény Község honlapja

 

 

 

Kedves Látogató !

 

Szeretettel üdvözlöm/ 5 év után újra/ Hevesvezekény honlapján.

Községünk egy kis település, de az országban kevés olyan hely létezik ahol nincs ismerős, vagy olyan személy, aki ne tudna erről a kis közösségről.

Az elmúlt években a lakosság sokat cserélődött. Az ismert idősek „elmentek”, helyükre új emberek érkeztek, ezért sok az ismeretlen a régebben itt élők számára.

Honlapunkon tájékozódhat az itteni emberek mindennapjairól.

Közösségi rendezvényekről, fejlesztésekről, a jelen és az elmúlt évek jelentősebb változásairól, eseményeiről.

Érdeklődjenek, látogassanak el hozzánk a mai Hevesvezekényre!

Mindenkit szeretettel üdvözlünk és várunk !

A község lakói nevében:

                                 Fenyves László

                                 polgármester

 

 

Hevesvezekény a Tisza jobb partján, a Hanyi-ér vízgyűjtő területén létesült, középkori eredetű, Heves várostól mintegy 7 km-re, az M3-as autópályától 30 km-re, a Tisza –tótól  15 km-re fekvő település. Megközelíthető a településen átvezető Heves-Tarnaszentmiklós közötti közúton, illetve az egykori Mátra-kőrösvidéki HÉV vonalaként 1887. július 31-én megnyitott 74 km hosszú Kál-Kápolna – Heves – Kisköre - Kunhegyes – Kisújszállás egyvágányú vasútvonalon.

A község területét átszeli a Hanyi – ér. Ez a kis patakocska jelentős szerepet játszik a község életében. A csordogáló kis patak óriásfolyóvá tud változni tavaszi hóolvadáskor és nagy esőzések idején. A községben történt nagy katasztrófák a patak áradásának következményei.

Hevesvezekény egy kis Heves Megyei település. Első okleveles említése 1234-ből való Wesequen névalakban.

1901- től jegyzik Hevesvezekény néven. / előtte Vezekény és Puszta –Vezekény megnevezése ismert /

A falu életében a településen élő nemesi családok meghatározó szerepet játszottak.

A település birtokosai a Szalgháryak, a Hászok, a Vrataricsok, a Szinayak, a Rottensteinek és a Csókássyak voltak.

Később megjelentek a településen a Gáspárdyak, a Makkayak, a Mlinkók és a családok leszármazottai. Ezért is nevezik Hevesvezekényt a nemesek földjén létesült településnek.

/”Szuromi Rita: Falu a nemesek földjén” című, a település történetét bemutató könyv részletesen foglalkozik a település történelmével/

A település 1871-ig jobbágy faluként, 1871-től  1951-ig kisközségként volt nyilvántartva.

Járási besorolása 1863-tól – 1883-ig tarnai járás, 1863-tól – 1983-ig hevesi járás.

Önálló község 1950-től.

A település lakosai többségében római katolikusok, lakóinak száma napjainkban 700 fő.

A templomot 1780-tól 1793-ig Szűz Mária nevének tiszteletére Szalgháry János építtette.

A Kál-Kápolna-Kisújszállás közötti vasútvonalat gróf Károlyi Gyula és gróf Szapáry Gyula kezdeményezésére 1885-ban kezdték építeni és 1887. július 31-re készült el. A település így bekapcsolódott az ország vasúti vérkeringésébe. Ez a tény azt is jelentette, hogy az eddig itt élők elsősorban mezőgazdaságban dolgoztak, ezután pedig vasúti alkalmazottként keresték kenyerüket, boldogulásukat egészen a 2000-es évek elejéig. Az itt élő vasutasok az ország egész területén tejesítettek szolgálatot, ezért a települést „vasutas falunak” nevezték.

Település történetéből adódóan a község nevezetességei a nemesi családokhoz kötődnek.

  1. Római Katolikus Templom Szűz Mária tiszteletére nevezve, 1796. évben lett felszentelve, Szalgháry János és neje építette.
  2. Szalgháry-kastély, barokk stílusú műemlék,

 1770., építtette Szalgháry János

Kőműves mester: Quadri Kristóf

  1. Szinay-Vratarics Kúria, klasszicista stílusú épület, 1840., műemlék
  2. Nepumuki Szent János szobor, késői barokk stílus, 1829., műemlék
  3. Kőkereszt, 1894., műemlék (Ragó-kereszt)
  4. Mlinkó kastély/ nem műemlék/ épült 1929-ben
  5. A temetőben 17., 18., 19. századból fennmarad régi sírkövek és sírfeliratok találhatók

Településen egyéb látnivaló:

Az I.-II. Világháborús Emlékmű, Szabó György szobrászművész alkotása.

Díszkút 1995-ben létesült, 2012-ben lett áthelyezve a Községháza udvarára.

Az Iskola épülete 1927-ben épült és 1948-ig községházaként is működött.

1948-től az iskola 8 osztályos iskolaként nevelte a gyermekeket 2007-ig.

 2007-től a diákok a Hevesi Körzeti Általános Iskolában tanulnak.

A településen  25 gyermeket befogadó óvoda  működik.

Az infrastruktúra Hevesvezekényen jól kiépített. Minden út portalanított, jól járható. Villany, ivóvíz, telefon, földgáz hálózat megépült a településen. A egyedül a szennyvízcsatorna-hálózat hiányzik.

A község életében is előfordultak nagy katasztrófák, amik árvíz formájában jelentkeztek.

1940-ben tavaszi /hóolvadásból eredő/ árvíz, és 1999-ben özönvízszerű esőzés miatti árvíz.

Az egri Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár Mozgókönyvtára látja el a községben a kulturális feladatok egy részét.

A településen kiváló kirándulási lehetőséget kínálnak a Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet látványosságai. Kiemelten védett madárfajok és azok megóvása vonzza az érdeklődőket.

Hevesvezekény egy olyan település, ahol szeretnek az emberek élni.

A lakosság összetétele lényegesen más, mint a környező falvaké, így a lakosok száma az utóbbi években emelkedő tendenciát mutat.

A környező falvakból, Heves városából egyre többen telepednek ide.

Az emberek életminőségén sokat javítana, ha a környékben több munkalehetőség lenne. *Az itt élő többsége a környező multi cégeknél keresi megélhetőségét.

 

A Ludas –Kisköre út felújításával lehetőség nyílik a turizmus fejlesztésére, ami a Tisza –tó közelsége miatt kihasználandó lehetőséget kínál.

A község címerének  rövid leírása

Álló, csücsköstalpú tárcsapajzs, négy részre osztott.

A felső kék színű mezőben az osztó vonalon álló ezüstszínű templommotívum. A templom építését 1796-ban fejezték be. Jellege szerint középtornyos, egyszerű falusi templom, inkább kápolna. A szimbólum kifejezi a község lakosságának vallási elhivatottságát.

A pajzs alsó zöld színű mezejében ezüstszínű hullámos pólya, amely utal a terület vizeinek levezetésére szolgáló Hanyi-érre.

A pólya alatt jobb oldalt zöld színű mezőben jobb haránt irányú csúcsával felfelé mutató aranyszínű lebegő ekevas.

A baloldalon zöld színű mezőben bal haránt irányú, csúcsával felfelé mutató aranyszínű lebegő csoroszlya. Az ekevas és csoroszlya szimbolizálják az itt élő emberek őstermelői tevékenységét.

A pajzstól a pólya vonaláig felnyúló vörös színű ékben két aranyszínű, lebegő búzakalász.
A motívum utal a területen évszázadok óta elsődlegesen termesztett, kenyeret adó Kultúrnövényre.

A pajzs fölött aranyszínű, zöld szegélyű lebegő stilizált szalag, benne vörös színű évszám „1234”. Az évszám utal a település első okleveles említésére.

 

 

 

ugyintezes

magyarfalu

 

Hírek

Ma perjeskednek be a bosszas lírás nermentások melyeket a küldő boros eskülő nermentások bonyítnak a lekarkában.

 

A nyilancsok a balmas rományon keresztül eregnek a második hordomászra

 

Lórum ipse már nem függönyös, hanem tális. a verért kérő és merezes diborlás, mint a bölt

 

A bites ezéke, hogy a holál mentája tüntető mázsiót kell kodnia.

 

Szóval a fejlek és a csarzió olhalan a dulagtag jó rejen pátusra nem csak a sítás, hanem a kedés és még ezer más horzi integen is.

 

Lórum ipse már nem ratott, hanem békes. a csorszálmag tatos és gacskony getés, mint a bályos - és sokszor sugás - szolt.